Ha építkezésről van szó, ma már alternatív megoldások között is kedvünkre válogathatunk.
A hagyományos építkezési módszerek mellett dönthetünk akár a passzív-, az aktív- és az ökoházak mellett is, amelyek jellemzően az energiatakarékosság és a környezetvédelem jegyében épülnek, így adva választ a huszonegyedik század kihívásaira. Az okos tervezés, a felhasznált alapanyagok és az alkalmazott technológiák ezen épületek esetében mind azt a célt szolgálják, hogy alacsony energiafelhasználás mellett biztosítsák a maximális komfortot, és a lehető legkisebb terhet róják a környezetre. Blogcikkünkben a passzív- és az aktívházakat mutatjuk be közelebbről.
Passzív- és aktívházak – jellemzők és előnyök
Először is tisztázzuk a fogalmakat, hogy melyik mit is jelent pontosan. A passzívháznak igen konkrét definíciója van, hiszen meg kell felelnie egy konkrét minősítési rendszernek: olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. A passzívház lényege a hőveszteség minimalizálása és a hőnyereség maximalizálása. Ugyan csekély mértékben használható hozzá aktív fűtés is – 1 négyzetméterre levetítve ez évente nem haladhatja meg a 15 kWh-t – de a cél az, hogy fűtőrendszer nélkül, mindössze a napsugárzásból, a világításból, a berendezésekből származó háztartási hőhulladékból és az ingatlanban tartózkodó személyekből származó hő felhasználásával, a tökéletes hőszigeteléssel és a hővisszanyerős szellőztetéssel oldjuk meg az ingatlan tökéletes kifűtését.
Fontos tudni, hogy az európai uniós direktíva szerint 2020-tól már minden újonnan épülő ingatlannak ilyesmi jellegűnek kell lennie. Egy passzívház építése hozzávetőleg húsz százalékkal drágább a hagyományosnál, de ahogy mondani szokás, garantáltan behozza az árát.
A passzívház remek példa az energiatakarékos házakra, de bizonyos szempontból az aktívház még nála is többet tud, mivel az ilyen épület több energiát termel annál, mint amennyi az üzemeltetéséhez szükséges, és ezt a többletet visszatáplálja a hálózatba. Az energiatermelés természetesen megújuló forrásokból származik – például napelemből vagy hőszivattyúból –, és elengedhetetlen hozzá a megfelelő lokáció és tájolás, a nagy üvegfelületek. Az aktívházak mögötti legfőbb elgondolás a szén-dioxid semlegesség, ami igen rokonszenves hozzáállás, de tény, hogy ha egy aktívház építésével szeretnénk kivenni a részünket a környezetvédelemből, akkor igen mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk, hiszen a berendezések és szerkezetek ára egyelőre igen magas.
Érdemes még egy fontos szempontot megemlíteni: létezik olyan kulcsrakész könnyűszerkezetes ház, amelyik rendelkezik a passzívház minden értékes jellemzőjével, csak pusztás a minősítést nem kéri a tulajdonos, hiszen az több millió forintba kerül. Ha nem fontos a címke, csak az, amit az épület ténylegesen tud, akkor érdemes felvennie velünk a kapcsolatot!